Mi az allergia?
Az allergia a szervezet túlérzékenysége bizonyos anyagokkal, úgynevezett allergénekkel szemben. A legtöbb allergén fehérje természetű anyag, ami lehet növényi vagy állati eredetű. Ha az állat szervezete több alkalommal kerül kapcsolatba egy bizonyos allergénnel, az immunrendszere fokozottan érzékennyé válhat (szenzibilizálódhat), és kialakul a jellegzetes allergiás reakció. Az allergének nem tekinthetők speciális tulajdonságú anyagoknak. Egyes kutyák allergiás reakcióval válaszolnak az adott anyagra, míg társaiknál semmilyen reakciót nem vált ki ugyan az az allergén. Az immunrendszer feladata a nem allergiás állatokban a fertőzések leküzdése, illetve a szervezet védelme a kórokozóktól. Az allergiás állatok immunrendszere az adott allergénnel szemben túl erős választ ad, és így reakciója már nem a szervezet érdekeit szolgálja, hanem sokkal inkább károssá válik.
Az allergiás reakciók során lezajló folyamatok meglehetősen összetettek, és különféle típusaik különböztethetők meg a reakcióban részt vevő sejtek és azok termékeinek alapján. A legtöbb esetben, a véráramban lévő Immunglobulin E (IgE) típusú antitestek felelősek a túlérzékenységi reakció kialakulásáért. Ezek az antitestek hozzákapcsolódnak a szervezetbe kerülő allergénhez, majd ez a komplex az úgynevezett hízósejtek felületéhez tapad. A hízósejtek a létrejött kapcsolat következtében különféle anyagokat bocsátanak a környező szövetekbe. Az egyik legfontosabb termékük a hisztamin , aminek felszabadulása helyi gyulladást okoz. E folyamat következtében alakulnak ki az allergia változatos tünetei.
Mik az allergia tünetei kutyában?
Kutyák esetében a bőr viszketése az allergia leggyakoribb következménye. A vakaródzás, a bőr harapdálása korlátozódhat egy-egy testrészre, de esetenként az egész testfelületen jelentkezik. A légutak is érintettek lehetnek, ebben az esetben köhögés, tüsszögés, szuszogás és esetenként vízszerű orrfolyás, könnyezés utal az allergiára. A harmadik, nem gyakori megjelenési forma a gyomor-bélrendszert érinti, ebben az esetben hányás, hasmenés jelentkezik az allergén hatására.
Milyen gyakori az allergia előfordulása?
Sajnos az allergia elég gyakori a kutyák között. Bármely fajtában , akár keverék kutyákban is jelentkezhet, tartásmódtól függetlenül.
Öröklődhet az allergia?
Igen, az allergia egyes típusai öröklődnek.
Mik a gyakori, allergiát okozó anyagok (allergének)?
Nagyon változatos eredetű anyagok válthatnak ki túlérzékenységi reakciót az azokra érzékeny kutyákban. A legtöbb ilyen anyag állati vagy növényi eredetű fehérje , de kis méretű kémiai vegyületek (úgynevezett haptén-ek) is viselkedhetnek allergénként. Néhány példa a leggyakoribb allergénekre: pollenek, penészgombák, poratkák, (akár emberi!) hámsejtek, rovarok fehérjéi (pl.: bolhanyál allergia), gyógyszerek, húsok (pl.: marhahús).
Milyen típusai vannak az allergiának?
A különféle túlérzékenységi reakciók csoportosítása több szempont szerint is lehetséges:
A reakciót kiváltó allergén alapján (pl. bolhanyál allergia, penicillin allergia stb.)Az allergén szervezetbe jutásának módja alapján (inhalációs allergia=belélegzés, kontakt allergia=bőrön át, táplálék allergia=gyomor-bélrendszeren át)A reakció lezajlásának ideje alapján (1. anaphylaxia, shock- azonnali túlérzékenység, 2. késleltetett túlérzékenység)Az allergia megjelenési formája alapján (allergiás bőrgyulladás, "szénanátha")Az öröklődő allergiák (atópia)
Mi az a kontaktallergia?
Ez a típus az egyéb allergiás reakciókhoz képest ritkábban jelentkezik. Az allergén ebben az esetben közvetlenül érintkezik a kutya bőrével. Ennek következménye a bőr irritációja, és a vakaródzás az érintett testrészeken. Az allergiát okozó anyagok eltávolítása (ha sikerül az azonosításuk) a kutya környezetéből rendszerint megoldja a problémát. A leggyakoribb kontakt allergiát okozó anyagok:
BolhanyakörvekA fekvőhely anyaga (leggyakrabban a gyapjú!)Egyes felmosószerek, Fém etetőtál, nyakörv.
Mi az a bolhaallergia?
A bolhaallergia a bolhacsípés következtében kialakuló túlérzékenységi reakció, ami a bőr viszketésében, kipirulásában mutatkozik meg. A bolhacsípés következményeként minden kutyában jelentkezik bőrviszketés, azonban az allergiás állatok esetében ez jóval súlyosabb mértékű. A viszketés következtében a kutya nyalja, vakarja az irritált területet, akár tenyérnyi vagy nagyobb foltokban is kirághatja a szőrt. A sérült bőrben ezután baktériumok telepednek meg, felületes gyulladást okozva, és így nedvedző , haragos vörös, pörkös, szőrhiányos foltok jelennek meg, elsősorban a gerinc vonalában vagy szimmetrikusan a gerincvonal két oldalán, az ágyéktájékon.
Mivel a bolhaallergiás kutyákban már egy bolhacsípés is kiválthatja a súlyos válaszreakciót, különös figyelmet kell fordítani a rendszeres bolha ellenes kezelésekre . Ha az elváltozások már megjelentek, az állatorvos a bolhairtás mellett gyulladáscsökkentők és esetenként baktérium ellenes gyógyszerek alkalmazásával segíti a mielőbbi gyógyulást.
Mi az az inhalációs allergia (atópia)?
A név félrevezető lehet, ugyanis az inhalációs allergia kutyák esetében rendszerint a különféle belélegzett allergének következtében alakul ki, de a tünetek általában nem a légutak megbetegedésében mutatkoznak. Az inhalációs allergia kifejezés kutyák esetében az atópia szinonimájaként használható. A leggyakoribb inhalációs allergének a következők:
Virágporok (pollenek)-pl.: fák, gyomnövények, fűfélékPenészgomba spórákHázi poratkaLeváló hámsejtek (korpa)Ezen allergének egy része csak az év bizonyos időszakában van jelen a környezetben (pl. a pollenek), mások azonban folyamatosan allergizálják kedvencünket, állandó tüneteket okozva. Míg az allergiás emberek az allergének belélegzésekor szénanáthásak lesznek, a kutyákban jóval gyakrabban jelentkezik a bőrviszketése, úgynevezett allergiás bőrgyulladás . A bőrelváltozások bárhol megjelenhetnek, de elsősorban a lábvégeken, a hónaljban, a fej két oldalán kifejezett a vakaródzás.
A legtöbb atópiás kutyában a betegség egy és három éves kor között jelentkezik először. Az allergiát kiváltó anyag meghatározása nem könnyű feladat, ha az egyéb, nem inhalációs allergének szerepe kizárható (pl.: bolhanyál, gyapjútakaró stb.), allergiás bőrpróbával, vagy a vérminta speciális laboratóriumi vizsgálatával kideríthető melyik inhalációs allergén felelős a tünetek kiváltásáért.
A betegség kezelése nagymértékben függ a tünetek súlyosságától és jelentkezésük gyakoriságától. Alapvetően kétféle megközelítés lehetséges:
Tüneti kezelés:
ez a módszer elsősorban a gyulladásos anyagok felszabadulásának csökkentéséből, és az irritált bőr megnyugtatásából áll. A gyulladáscsökkentő szteroidok adagolása gyorsan javítja a tüneteket, azonban tartós adagolásuknak számos mellékhatása lehetséges. Ahhoz, hogy csökkenthessük a szükséges szteroid mennyiségét, egyéb, enyhébb szerekkel szükséges kiegészíteni a kezelést. Az antihisztaminok önállóan kutyák esetében nem kellően hatékonyak, azonban alkalmazásukkal a szteroid adag csökkenthető. Emellett jó hatású a telítetlen zsírsavakat tartalmazó speciális táplálékkiegészítők adagolása és a hypoallergén samponnal való rendszeres fürdetés is.
Oki terápia:
Az immunrendszer túlérzékenységének csökkentésére alkalmazott új eljárás a deszenzibilizáló kezelés. Ennek során először az allergiát kiváltó anyagokat kell pontosan meghatározni, majd ezekből az anyagokból különböző hígítású injekciós oldatokat kell készíteni. Ezt, állatorvosi laboratóriumokban végzik, a kutya kezelőorvosa által levett vérminta alapján. A laboratórium az allergénekből készült oldatokat eljuttatja az állatorvosnak, aki azokat megfelelő időközökben beadja a beteg kutyának, hasonlóan az védőoltásokhoz. Ezek az injekciók "újraprogramozzák" az immunrendszert, vagyis megszűnik a túlérzékenység. Az eljárásnak nincsenek mellékhatásai, azonban meglehetősen költséges, és sajnos 100%-os eredménye nem garantálható.
Mi az a táplálékallergia?
A táplálékallergia az eleség gyakorlatilag bármely fehérje vagy szénhidrát komponensére kialakulhat. Leggyakrabban a fehérjeforrás allergizálja a kutyákat, például a csirke, marha vagy pulykahús, vagy igen gyakran a tápokba kevert szójafehérje. A táplálékallergia bármely életkorban jelentkezhet, változatos tüneteket okozva. Ebben az esetben is a bőr viszketése a leggyakoribb jel, főleg a fülkagyló, pofatájék és a mellső lábak érintettek. Ritkábban légúti megbetegedés vagy hasmenés, hányás is jelentkezhet.
A táplálékallergia elkülönítése az egyéb okok következtében kialakuló túlérzékenységi reakcióktól, az eliminációs diétával lehetséges. Ennek során a kutya 8-12 héten át csak egyféle húsból és egyféle szénhidrát forrásból álló eleséget ehet. Ez házilag is elkészíthető, illetve kaphatók speciálisan erre a célra gyártott tápok is. Fontos, hogy a diéta során a kutya kizárólag a megszabott eleséget kapja, ugyanis csak így dönthető el, valóban a táplálék okozta a tüneteket.
Forrás: internet, http://www.palavet.hu