A KUTYA ÁPOLÁSA
A kutya táplálása és ápolása szorosan összefügg egymással. A bőr és a szőrzet gondozása ugyanis "belülről" kezdődik. A helyes táplálás és a rendszeres ápolás az alapja a kutya egészségének; ilyenkor bundája tömött, csillogó, bőre pedig rugalmas. A száraz, fénytelen, erőteljesen hulló szőrzet viszont annak a jele, hogy a kutyával nem törődnek kellőképpen, vagy hogy az állat beteg.
A HOSSZÚ SZŐRZET ÁPOLÁSA
Ezeknek a kutyusoknak a felkészítését már kölyökkorban el kell kezdeni. Amikor még kicsik, és rövid a szőrük. Elsősorban azért kell rendszeresen, hetente legalább 2-3 alkalommal alaposan átkefélni őket, hogy hozzászokjanak, és később, amikor már muszáj csinálni, ne legyen kínszenvedés ez a procedúra.
Ha lehetőségünk van rá, célszerű a fésülést, kefélést egy stabil, csúszásmentes felületű asztalon végezni, hogy a kutya biztonságban érezze magát, ne csúszkáljon rajta.
A rendszeres asztalra állítás azért is jó módszer, mert ha a kutya megszokja, később a kiállításokon sem okoz majd problémát, ha felteszik az asztalra. Nem mindegy, hogy a fésülést, szőrbontást milyen módszerrel végezzük, mert ha csak a felső részeket fésüljük ki, alul összecsomósodik a szőr.
A kölyökkutyát fektessük oldalára az asztalon (később már végezhetjük a fésülést állva is) és először a hátulsó lábán hajtsuk fel a szőrt. Egy pumpás flakonból szórjunk a szőrére egy kevés langyos vizet vagy szőrkondicionálót, hogy ne szakadjon le a szőre vége a fésüléstől.
Egy erősszálú vaddisznósörte- vagy egy puha gumialapú egyenes szálú drótkefével kezdjük el a fésülést a mancsoknál úgy, hogy bal kezünkkel lefogjuk a fölfelé álló szőrt, jobb kezünkkel pedig húzzunk le belőle a kefével egy vékony réteget. Nagyon ügyeljünk arra, hogy a szőr töve is át legyen kefélve. Ha az első réteget kikeféltük, bal kezünket még mindig a többi szőrön tartva húzzunk le egy következő vékony (!) réteget, és azt is gondosan keféljük ki. Így haladjunk egészen a kutya hátának a közepéig. Ezt a műveletet ismételjük az egész testen. Ha az egyik oldalával készen vagyunk, fordítsuk a kutyát a másik oldalára és ismételjük meg a fentieket ott is. Ne felejtsük ki a farkát se!
Ha valahol csomót találunk, tegyük le a kefét, és először kézzel lazítsuk fel (ne tépjük!!!), majd egy fésűvel, a lehető legóvatosabban - hogy elkerüljük a szőrveszteséget és a szőrvégek leszakadását - egyenesítsük ki a szőrszálakat.
Egyébként minden egyes tincs kikefélése után leellenőrizhetjük a fésűvel, hogy jó munkát végeztünk-e. Ahol elakad a fésű, ott csomó van, amit a fent leírt módon kell kibontani.
A kutya fején, ha lehet, még óvatosabban végezzük ezt a műveletet. Itt a bajuszra és a szakállra kell a legtöbb gondot fordítani, mert evés közben az ennivalótól összeragadhat a szőr. Ezt megelőzhetjük, ha evés után mindig megmossuk és beolajozzuk a pofaszőrt, később pedig, ha már hosszabb ez a rész, etetés előtt hátragumizhatjuk.
Ezeknek a fajtáknak a "haja" is hosszúra nő, Ezt mindig fogjuk össze copfba, hogy ne lógjon bele a szemükbe, mert ez zavarhatja őket, és elkezdhetnek tőle vakarózni vagy a fejüket "mancsolni", ami csomósodást és szőrveszteséget okoz. Ezen kívül, ha belelóg a szembe, sokkal erőteljesebb lesz a könnyfolyás, ami elszínezi a szőrt és nagyon csúnya. Rendszeresen tisztítsuk a szemet, hogy a könny ne színezze el a szem alatti részeket.
A világos és fehér színű kutyák szájkörnyéki, szemkörnyéki és lábszőrzetének ápolására, tisztán tartására, ha lehet, még több gondot kell fordítani, mert ha ezeken a részeken besárgul a szőr, az még egy egyébként kifogástalan szőrzettel rendelkező kutya esetében is illúzióromboló hatást kelt.
Annak, hogy kutyánk a későbbiekben mindenkit ámulatba ejtő, gyönyörű szőrtakaróval jelenhessen meg a kiállításokon, alapvető feltétele, hogy rendszeresen, hetente legalább 2-3 alkalommal kifésüljük - és ne kitépjük - a szőrét.
Ududné Gál Erzsébet
A VEDLÉS
A kutyának háromféle vedlését ismerjük. Az egyik az életkorral járó vedlés. Ez nem függ az időjárástól, pusztán a kölyök életkorának növekedésével kapcsolatos. A kölykök rövid szőrrel születnek, még a hosszú szőrzetű fajták egyedei is. Szőrzetük vékonyabb és finomabb szálú, mint kifejlett korukban, és rendszerint a pehelyre emlékeztet. Az életkor növekedésével a hosszú szőrű kutyák hosszú szőrzetet növesztenek, a rövid szőrűek simává válnak, szorosan lesimuló szőrzettel. A kölyökszőrzet váltásakor gyakran a szőrzet színe is megváltozik.
Fürdetési előkészületek: tegyünk a kád aljába gumiszőnyeget, hogy ne csússzon a kutyus lába.
HOGYAN FÜRDETÜNK
Először fésüljük ki a kutya szőrét. Állítsuk a kádba a gumiszőnyegre, folyassunk rá langyos vizet. Ha már elég vizes a megfelelő samponnal mossuk meg az egész testét, a fejét hagyjuk ki. Szőrrel ellentétes irányban dörzsöljük a bőrét míg a szőre eléggé nem habzik. A fejét olyan samponnal mossuk ami nem csípi a szemét. Jó alaposan öblítsük le és töröljük szárazra. Hajszárítót is használhatunk de a leggyengébb fokozaton! Szabadba addig ne engedjük ki, míg teljesen meg nem száradt a szőre.
A kezdő tulajdonos sokat meditál azon: milyen gyakran fürdesse a kutyát? Természetesen annyiszor, ahányszor szükség van rá. A túl gyakori fürösztés azonban eltávolítja a bőrt védő és a szőrzet természetes fényét biztosító zsiradékot. Akkor fürdessük tehát az állatot, ha piszkos, vagy ha erős "kutyaszaga" van, egyébként ne zaklassuk. Nem szabad elfelejteni, hogy a kellemetlen szag jöhet a fülekből, a fogakból, de származhat a sokáig viselt nyakörvtől is. A legtöbb állat, amelyet megfelelően ápolnak és gondoznak, tiszta és jó szagú marad, még ha ritkán fürdetik is.
FEJ ÁPOLÁS
SZEM: Nedves vattával töröljük meg mindkét szemét, külön vattát használjunk mindkét szemhez. A kutya szemét tartsuk tisztán mindenfajta váladéktól. A séta, a szabadban való rohangálás nyomán szeme becsipásodhat. Ilyenkor kamillateába mártott gézzel vagy vattával távolítsuk el a váladékot, mindig a szemzugtól kifelé haladva. A boston terrierek, a pekingi palotakutyák és más dülledt szemű fajták hajlamosak a szemsérülésre. A befelé növő szempilla és a szembe csüngő pofaszőrzet dörzsölheti, irritálhatja a szemgolyót és gyulladást okozhat. Ezért ezeknek a kutyáknak a szemtájéki szőrzetét is tartsuk rendben.
FÜL: Hajtsuk fel a kutya fülét és a szemhez hasonlóan járjunk el. Ügyeljünk arra, hogy a hallójáratokba ne nyúljunk!Havonta legalább egyszer vizsgáljuk meg kutyánk fülét. Tamponnal, vattával vagy gézzel gondosan távolítsuk el a lerakódott zsírréteget, de sohase nyúljunk be mélyre, nehogy megsértsünk valamilyen érzékenyebb részt. A fülkagyló belső felén növő erősebb szőrzet akadályozhatja a járatok szellőzését, összegyűjtheti és felhalmozhatja a port, a váladékot, tehát rendszeresen tépjük ki a fülszőrzetet, különösen ha hosszú fülű kutyáról (szetter, spániel) van szó. Ha kedvencünk sokat rázza vagy félrebillentve tartja a fejét, állandóan dörzsöli, vakarja a fülét - ez rendszerint súlyos fülgyulladás jele.
FOG: Hetente ellenőrizni kell a fog és az íny állapotát. Amit mi tehetünk: egészen puha fogkefével, speciális fogkrémmel megmossuk a kutyus fogát.
KÖRÖM: Lecsípését állatorvossal, vagy kutyakozmetikussal végeztessük.
A HŐSÉG:
Nagyon sok gazdi, megfeledkezik arról, hogy a nyári nagy melegben a kiskutyája is ugyan úgy szenved a melegtől, mint ő! Mivel a kutyák nem izzadnak, bőrük nem tud az izzadságtól hűsség, nedvessé válni. A melegtől leginkább a rövid szőrű kutyák szenvednek, mert nincs nekik hőcsökkenést előidéző, dús bundájuk. A hosszú szőrű kutyáknak a szőrűk nem csak a hideg, hanem a meleg ellen is védelmet nyújt, megfelelő hőmérséklet ingadozásnál.
Nagyon sok kutya kapott már hőgutát, mert a kocsiban hagyták őket. Igaz az ablak résnyire levan húzva, de az ilyen magas hőmérsékletet, többnyire nem bírják elviselni a kutyák 30 percnél.
A meleg, nedves levegőben ne vigyük túrázni kutyánkat, mert neki nem csak a nap sugaraival kell megbirkóznia, hanem az aszfalt hő sugárzásával is.
Káros lehet kutyánkra a levegő magas páratartalma is, mert álmosságot és légzési nehézséget okozhat kiskutyánknál.
Kutyánkat ilyenkor úgy óvhatjuk meg, hogy nem visszük sehová nagy hőségben és óvjuk a napsugárzástól. Fürdessük meg, és mindig legyen friss vize.
A HIDEG:
A kutyák igencsak hideg tűrők. Elég zsírszövetet tartalékolnak kutyáink, hogy megóvják magukat a hidegről. Ez persze a szabadban tartott kutyákra igaz. A lakásban tartott kis kedvencek megfázhatnak, elpusztulhatnak a kinti hidegben. Viszont azok a kutyák amelyek az estét a szabadban töltik és napközben bejárhatnak a házba, nem okoz gondot az átállás.
Ez nem azt, jelenti, hogy nincs szükségük megfelelően kialakított nyugvóhelyről. A kint tartott kutyák ólját, érdemes szalmával kibélelni és a kutyaház bejáratára valami szőnyeget, gumit, vagy bármit amit felszögelhetünk ajtó gyanánt...
A lakásban tartott kiskutyánkra, pedig télen jól jöhet a kutyaruha. De nyáron felesleges...